A közelmúltban egy barátom, aki erősen vágyott arra, hogy változást hozzon a világban, és mélyen érdeklődött a társadalom politikai jövője iránt – egy paradox és provokatív kérdést tett fel nekem: „Hogyan lehet a korrupciót az állam szolgálatába állítani?” Első pillantásra ellentmondásosnak tűnik az a gondolat, hogy a korrupciót az állam javát szolgáló eszközként használják fel, de fontos kérdést vet fel a modern társadalmakban a kormányzás természetével és a közjó elérésének megközelítéseivel kapcsolatban.  Ezek az elmélkedések azonban egy másik, érdekesebb gondolathoz vezettek: a virágzó társadalom felépítéséhez mindenki számára az a legjobb út, ha a gazdasági növekedést és a környezetvédelmet   integráljuk, és ezeket a feladatokat a hamarosan megjelenő technológiákra ruházzuk át. Meggyőződésem, hogy csak a mesterséges általános intelligencia (AGI) tudja megbízhatóan és hatékonyan kezelni e két alapvető cél elérését a jövőben. egyenlő célként  De kezdjük a korrupcióval, amely az egyik legmélyebben gyökerező probléma a különböző országokban. A korrupció mind a demokratikus, mind a tekintélyelvű rendszerekben, a magas és alacsony fejlettségű nemzetekben egyaránt megtalálható. Párhuzamos hatalmi struktúraként működik, ahol a személyes érdekek felváltják a közérdekeket és torzítják a demokratikus elveket. A kutatásban    Susan Rose-Ackerman és Bonnie J. Palifka hangsúlyozzák, hogy a korrupció még az igazságosság és az átláthatóság fenntartását hivatott struktúrákba is beszivárog, aláássa az intézményekbe vetett közbizalmat – ez a jelenség számos országban, például Oroszországban, Kínában és Észak-Koreában is megfigyelhető. Korrupció és kormányzás: okok, következmények és reform ,  A Transparency International, amely kiadja a  , megerősíti, hogy a korrupció elleni küzdelem továbbra is sürgető kérdés globális szinten. A korrupcióellenes szervezetek és reformerek erőfeszítései ellenére a korrupció gyakran a politikai rendszerek tartós és elkerülhetetlennek tűnő része marad.   Korrupciós észlelési index   évente  Érdemes megjegyezni, hogy a történelemben voltak kísérletek a „menedzselt” korrupcióra, ahol a hatóságok ahelyett, hogy teljesen felszámolták volna, a káros hatások minimalizálására törekedtek. Például egyes tekintélyelvű rendszerekben a korrupciót tolerálják, mint az elit lojalitásának és a rendszer stabilitásának fenntartását. Michael Johnston, könyvében    a korrupció jelenségét tárja fel, és azzal érvel, hogy az ilyen „menedzselt” korrupció átmenetileg segíthet a stabilitás fenntartásában, de végső soron elmélyíti a társadalmi egyenlőtlenséget és hosszú távon növeli a lakosság elégedetlenségét.   Korrupciós szindrómák: gazdagság, hatalom és demokrácia ,  Röviden: a korrupciót nem lehet hasznossá tenni, mivel a „hasznos” korrupció eszméje több alapvető kérdésbe ütközik:    A korrupció legalizálása vagy állami célokra való felhasználása aláássa az igazságosság és az egyenlőség elvét. Egy ilyen rendszer sebezhetővé válik, és elveszti legitimitását. Etikai ellentmondások.    A korrupció erőforrás-pazarláshoz vezet, és csökkenti a kormányzati gazdálkodás hatékonyságát. Gazdasági eredménytelenség.    . A korrupció elmélyíti a társadalmi megosztottságot, mivel az összes polgár életének javítására szolgáló forrásokat az egyének egy szűk csoportjának javára irányítják át. Társadalmi egyenlőtlenség  Beszélgetésünk érdekes aspektusa, hogy az emberiség számára ideális gazdasági modellnek ötvöznie kell a fenntartható gazdasági fejlődést a környezetvédelemmel. Az Egyesült Nemzetek Szervezete a fenntartható fejlődési céljai révén (  ), hangsúlyozza, hogy csak a kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági növekedés javíthatja a bolygó életminőségét, miközben minimálisra csökkenti a környezeti hatásokat.   SDG-k  Itt tehát döntő szempont a gazdasági növekedés és a környezeti célok integrálása, amelyet a modern tudósok és kutatók már a hosszú távú jólét egyetlen útjának tartanak. Jeffrey D. Sachs közgazdász könyvében    azzal érvel, hogy egy társadalom boldogsága nemcsak a GDP növekedésén, hanem a környezeti fenntarthatóság szintjén, a levegő és a víz minőségén, a zöldterületekhez való hozzáférésen és a társadalmi egyenlőségen is mérhető. E tényezők kombinációja elősegíti egy olyan társadalom létrehozását, amelyben minden egyén a közös jólét részének érzi magát, miközben a környezet életképes marad a jövő generációi számára.   A fenntartható fejlődés kora ,  De mi köze ehhez az AGI-nek, a technokráciának és a közelgő technológiai forradalomnak? A korrupcióval és a fenntartható fejlődés kihívásaival kapcsolatos fenti következtetések fényében egyértelmű, hogy a hagyományos, emberi döntéseken alapuló gazdálkodási modellek gyakran nem képesek hatékonyan kezelni a fenntartható növekedés kérdéseit. Sajnos az emberek önmagukban nem tudnak teljes mértékben segíteni az embereken. A modern technológiák, különösen a mesterséges intelligencia rugalmasabb és precízebb megoldásokat kínálhatnak.  Azzal érvelek, hogy az AGI képes lesz a gazdaság irányítására azáltal, hogy egyensúlyt teremt a gazdasági növekedés és a környezeti fenntarthatóság között. A könyvben  Max Tegmark megjegyzi   hogy az AGI hatalmas mennyiségű statisztikai adat feldolgozására lesz képes, amelyre lényegében a gazdaság épül – adatelemzésre és -értelmezésre. Úgy működik, mint  Erik Brynjolfsson és Andrew McAfee hangsúlyozzák, hogy a mesterséges intelligencia képes átalakítani a társadalmi és gazdasági folyamatok irányítását, segítve az emberi gyengeségek és elfogultságok hatásának csökkentését.   Élet 3.0: Embernek lenni a mesterséges intelligencia korában ,   A második gépkorszak  Számomra ez azt jelenti, hogy az AGI a jövőben hatékonyan tud forrásokat allokálni a közjó szolgálatába, figyelembe véve a társadalom és bolygónk környezetének jelenlegi és hosszú távú szükségleteit. Úgy gondolom, hogy az AGI fejlesztése megnyitja az utat egy technokrata kormányzási modell előtt, ahol a gazdaság nemcsak a növekedés eszközévé válik, hanem a társadalmi boldogság és jólét feltételeinek megteremtésére összpontosító rendszerré.  Végezetül úgy gondolom, hogy az emberiség legjobb útja nem a korrupció állami szükségletekhez való adaptálásában rejlik, hanem a fejlett technológiákon alapuló fenntartható fejlődésre való törekvésben. A korrupció még akkor is, ha „ellenőrzés alatt áll”, aláássa az intézményekbe vetett bizalmat, lassítja a fejlődést és elmélyíti az egyenlőtlenséget. A „hasznos” korrupció keresése helyett az emberiségnek azokra a technológiákra kell összpontosítania, amelyek hosszú távú gazdasági növekedést biztosíthatnak, miközben előmozdítják a környezetvédelmet is – olyan kulcsfontosságú szempontokat, amelyektől a jövő generációinak jóléte függ.  A mesterséges általános intelligencia (AGI) fejlesztése lehet ennek a haladásnak a kiindulópontja. Az AGI-ben megvan a lehetőség arra, hogy a hatékonyság és az átláthatóság új szintjét hozza a kormányzásba, ahol a hagyományos problémák, például a korrupció megszűnnének, mivel minden folyamat a közjóra irányulna. Ezenkívül az AGI a gazdasági fejlődés és a természeti erőforrások megőrzése közötti egyensúly megteremtésének eszközévé válhat. Egy olyan világban, ahol a fenntartható gazdálkodás elengedhetetlen a bolygó életének lehetőségéhez, egy ilyen modell megoldást és mentőövet jelenthet a jövő generációi számára.  Az olyan globális kihívásokkal szemben, mint az éghajlatváltozás és a természeti erőforrások kimerülése, egyértelmű, hogy csak a gazdasági és környezetvédelmi célok összehangolása teremt majd harmonikus jövőt. Az AGI által irányított fenntartható fejlődés hosszú távú stabilitást biztosíthat, amelyben mind a közjólét, mind a környezet megőrződik a jövő generációinak érdekében. Így az AGI egy teljesen új kormányzási paradigmát kínálhat az emberiségnek, ahol a korrupció elavulttá válik, és a folyamatos gazdasági növekedés a környezetvédelemmel együtt a társadalom egésze boldogságának és jólétének szilárd alapot képezi.

Read My Stories

Ez a hanganyag a történet eredeti nyelvén készült!

A mesterséges általános intelligencia elavulttá teheti a kormányzati korrupciót?

About Author

HOZZÁSZÓLÁSOK

HANG TAGOK

EZT A CIKKET BEMUTATTA

Related Stories

A SECOND ENIGMA

Of The First and Last Things: Part 4

Hubble Protocol, a DeFi project on Solana Raises $10 Million Led By Crypto.com Capital, DCG and CMS

Of The First and Last Things: Part 3

A SECOND ENIGMA

Of The First and Last Things: Part 4

Hubble Protocol, a DeFi project on Solana Raises $10 Million Led By Crypto.com Capital, DCG and CMS

Of The First and Last Things: Part 3

Light-Mode

Classic

Newspaper

Dark-Mode

Neon Noir

Minty

HN StartUps